whos this grrl

Romkocsmatulajdonos szabadbölcsész akartam lenni.

I'm a 20 yrs old, vulgar, wannabe-minimalist blogger, who describes herself as an alternative biatch, obsessed with drag queens, NETFLIX, Photoshop and Slipknot, likes smoking, drinking, having sex, etc. 

Amúgy 20 vagyok és majdnem budafcknpesti, nem vagyok rasszista, hiszek a békében, és abban hogy CSAK két nem létezik a világon, itthon élek anyámékkal, meg az öcsémmel. Sikeres logisztikus lettem, középangol nyelvlófasszal, nagyra törő tervekkel, romokban heverő emberi kapcsolatokkal.

ámen.

 

BLOG & TUMBLR. & PINTEREST & INSTA & E-MAIL

 
the gate
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
todo

► try not to fuck up my life too much

► find an apartment

► start my second semester

► find a new job

► find new music

► finish Rick & Morty

 
csivitbox
 
ribancok

 

 
picofthemonth

 
social
 
infobar

Nyitás: 2016.11.06.

Szerk: #poonci

Oldal témája: blog, minimalism, studying

Design: INNEN

 

 
bebasztam

my opinion

2018.01.30. 21:19, #POONCI
about the friendzone: why is it bullshit

Létezik-e nő és férfi között barátság? Nem. Legalább is, az én meglátásomban nem létezik, méghozzá azért nem, mert tudom, hogy az összes fiú barátom (és nekem túlnyomó részt az van) egy ponton tetszett/tetszik a mai napig. Az egyik legmélyebb ilyen baráti kötelék például plátói szerelemből alakult ki, amely a mai napig kibukik, csak a különbség az, hogy már mély szeretet formájában. I still would bang him tho.
Szóval miért nem hiszek a barátzónában? Mert szerintem ez egy nyafogó "gyerekek" által kitalált dolog, ami nem létezik, s amivel levehetik a felelősséget a vállukról, hogy real felnőtt döntés elé állítsák saját magukat. A barátzónába menekülni sokkal egyszerűbb, mint a kiszemelt személyt kész tények elé állítani, és elfogadni annak döntését, akármi is legyen a kimenetele. A barátzóna egy rakás hülyeség, ami segít nem elfogadni a tényt, hogy annak az adott személynek nem kellek. Inkább beleringatja magát valaki ebbe a koncepcióba, minthogy továbblépjen, vagy(!) gyáván menekülve a kockázat elől el se mondja a másiknak az érzéseit.
Az esetek többségében én is barátzónába kerültem, ami nagyon sokáig zavart és nem tett jót az önbecsülésemnek. Milliószor fontolgattam a kérdést, hogy "Miért nem én?", és csücsültem durcásan a "friendzoned" táblával a fejemen, de később rájöttem, hogy azt saját magamnak ragasztottam a homlokomra. A legtöbb esetben:
a.) el sem mondtam a srácnak, hogy mi van (ergo nem vállaltam a felelősséget)
b.) sokkal, de sokkal az egészséges mércém felett volt az illető (ez talán önmagam kicsinyítésének tűnhet, de én realizmusnak tartom)
c.) elutasítottak és így nyalogattam a sebeimet.
Nézzük meg a szituációkat amik fennállhatnak ilyenkor:
1. El sem mondom az illetőnek és így panaszkodom:
Na, személyszerint engem ez idegesít a legjobban. Tegyük fel, hogy a kiszemeltem épp szingli, attraktív és az egyik spanom, de nem mondom el neki, hogy van valami a levegőben, mert:
a.) félek, hogy elveszítem
b.) kiderül (mondjuk a közös baráti körben) és nem tudom, hogy mit reagálna
c.) szimplán félek a reakciójától
Ezekben a szituációkban láthatjuk, hogy mind a három esetben a kokcázattól tartok; a felelősségtől, amelyeket a tetteinkkel/szavainkkal vállalnom kell. Nagyon sok tényező miatt érezhetem magam a "barátzóna" skatulyájában, mindenkinek teljesen egyedi az esete, én itt csak általánosítani fogok.
Az jó életbe is, egy dolog legyen a mantra ilyenkor: "mi a legrosszabb, ami megtörténhet"? Megölni nem fog a másik fél, se engem, se magát. Két nagyon fontos dolgot kell szem előtt tartani: az első az, hogy tudjam kezelni a kapott reakciót. Ha elutasítanak, el kell döntenem, hogy ettől függetlenül kiváncsi vagyok-e a másikra, mint barátra és kész vagyok-e őt olyan személyként fogadni az életembe, aki mellettem van, de nem velem.
Volt egy srác akivel randizgattam pár hónapot. A mostani fejemmel tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy nem bántam meg, hogy nem jöttem vele össze, mindkettőnknek sokkal jobb így. Azonban amit nagyon tiszteltem benne, hogy ő leszögezte: ne is pazaroljam az idejét a barátsággal. Ő nem akart barátkozni, vagy a párom akart lenni, vagy semmim. Ez habár radikális (s valljuk be, fájdalmas) módja a dolognak, elég hatásos. Azóta nem tartjuk a kapcsolatot, amit egyrészt sajnálok, másrészt viszont tényleg tanulságot vontam le belőle.
Szóval ha eldöntöttem, hogy én mit akarok a személytől a továbbiakban, akkor jön a második nagyon fontos dolog: tudatni ezt a másik féllel. Fenti példám nagyon jól szemlélteti az egyik verziót, a másik verziót pedig azzal szemléltetném, hogy én a legjobb fiúbarátomnak csak annyit mondtam anno, hogy a saját lelkemet akartam megkönnyíteni azzal, hogy elmondtam neki az érzéseimet.
Tegyük fel, hogy pozitív választ kapok. Good for me, go on.
De most ne legyen ilyen egyszerű az élet: elutasít ilyen-olyan-amolyan indokkal, senkit se érdekel mi az. Elutasít, kész, paff, padlón vagyok. Itt két eset történhet: a fentebb leírt helyzetek szerint léphet ő is. Kijelentettem, hogy nem akarok a barátja lenni ezután: ebben az esetben búcsút kell vennetek egymástól, legyen az akármennyire is fájdalmas.
A barátja akarok lenni ezután: na ez megint vicci, itt ugyanis alakulhat szintén többféleképpen a dolog: ő vagy akar így a barátom maradni, vagy nem. Sajnos itt csak remélni lehet.
Ezzel átnyálaztuk az első helyzetet általánosságban. Ezek az opciók semmiképpen sem láthatnak napvilágot, ha nem mondom el neki, hogy mi játszódik le bennem.

2. Elmondtam az illetőnek, barátok maradtunk de ez így tök rossz és barátzóna és blablabla:
Na itt kezdődik az igazán gyerekes rész. Az első résznél letárgyaltuk azt, hogy vállaltam a felelősségét annak, hogy a barátja maradok akkor is, ha elutasít. Inentől kezdve nincsen jogom ahhoz, hogy nyafogjak a dolgok kimeneteléért és azért, hogy nekem panaszkodik az esetleges exéről/aktuális párjáról/kiszemeltjéről, stb. Nincs jogom emiatt őt kellemetlen helyzetbe hozni, felhánytorgatni neki az elutasítást, vagy olyanokkal jönni, hogy "de mellettem jobb lenne/én ezt nem tenném veled" stbstb. Ő döntött, én döntöttem, és mindketten vállaltuk a döntésért a felelősséget. Vagy hogy úgy mondjam: válallnunk kell a felelősséget. Azzal, hogy a barátja maradok, ugyanúgy kötelezettséget vállalok, mint azzal, hogy megszakítjuk a kapcsolatunkat.
3. Egészségetelen és irreális az elképzelésem az illető nekemvalóságával kapcsolatban:
Igen, igen is van az az eset, amikor a kiszemeltem abszolúte semmilyen tekintetben sem üti meg az én mércémet, vagy én nem ütöm meg az övét. Ez egy teljesen természetes jelenség, amit nehéz elfogadni, de el lehet. Idő kérdése, s egyfajta önbizalomé is. Én állíthatom, hogy az egyik legnagyobb kihívás, de ha az ember képes átverekedni magát rajta, akkor eszméletlen tehertől szabadítja meg saját magát, és idővel képes lesz kialakítani egy sokkal egészségesebb önképet, és képes lesz ahhoz mérve megválasztani kiszemeltjeit a továbbiakban.
A legjobb barátnőmmel általában sajnos 1-2x belekerültünk abba a helyzetbe, hogy ugyanazt a srácot kedveltük meg. Nekik például nem volt lehetőségem megmondani, hogy kedvelem őket, de nem is akartam, mert nem éreztem rá igényt, valamint tudtam, hogy nekik a legjobb barátnőm tetszik, akivel, hát... ég és föld vagyunk. Őt a szépségéért szeretik általában az emberek, engem inkább a személyiségemért.
És milyen jól döntöttem, hogy nem tettem semmit, atya ég! Szegénykém rájött, hogy az általa választottaknak abszolút semmi személyisége nem volt, csak külsőre voltak egész attraktívak. Az ő hibáin keresztül tanultam meg én is, hogy ne a szememmel válasszak, hanem az eszemmel. Ehhez igyekszem a mai napig tartani magamat, amikor például Tinderezem is: ha ott járok, a mantrám mindig ez (a képek átnézegetése után):

cukinak tűnsz. Remélem személyiséged is van.


Szóval, na, elkanyarodom. Összességében annyit akarok mondani, hogy a saját personality trait-jeimhez kell igazítanom az elképzeléseimet is. Amíg én nem vagyok Scarlett Johansson, addig ne akarjak Chris Hemsworth-tel összejönni. (Persze ez egy felszínes és sarkallatos példa.)

Tehát a friendzone számomra bullshit, mert számomra csak egy hazugság, egy tipik "ülünk a szarban mert meleg" helyzet, ami arra jó, hogy megkíméljen minket a felelősségvállalástól, vagy a tisztánlátás szükségességétől.

helyzet

2018.01.30. 20:07, #POONCI
Címkék: blog mivanvele
*cries in spanish*

Mióta téliszüneten vagyok, azóta úgy semmi érdekes sem történik velem, alig várom, hogy a tavaszi szemeszter végre elkezdődjön és visszaülhessek az általam hőn szeretett iskolapadba. Túl vagyok a vizsgaidőszakon, egyszer megbuktam de aztán abból is megszereztem a kettest. A legizgalmasabb része talán annyi a telem maradékának, hogy elkezdtem éjszaka dolgozni beugró ruhatárasként a Raktár Klub-ban, ami tök buli heti 1-2x, azon felül semmi izgalmasat nem csinálok. A telefonomat ki fogom dobni a faszba, mert nem hiszem el hogy egy éves, és egy csomó baj van vele. Tökjó dolog még ami történt, hogy mamám előszületésnapi ajándéknak vett nekem egy laptopot, amit két napja most folyamatosan nyúzok... de így legalább motiváltabb vagyok tanulni/írni/blogolni, stbstb.

Életem legizgalmasabb bejegyzése lett ez. FML.

#thisbitch

2018.01.25. 09:58, #POONCI
Bianca Del Rio is my fucking spirit animal

 

2018

2018.01.07. 08:26, #POONCI
Címkék: blog nyaff mivanvele
#gyerejanuár

Annyi minden történik olyan rövid idő alatt, s néha az ember észre sem veszi.

Minden nap kínkeservesen hosszúnak és szenvedéssel telinek tűnhet, de ha egy ponton visszatekintünk, akkor döbbenten vesszük észre, hogy az a sok nyomorúságos nap valójában milyen hamar elment, és mennyi jó pillanatot tartogatott. Az utóbbi időben én magam is azt veszem észre, hogy rettentően gyorsan tellik az idő, s csak kapkodom a fejem, hogy mi minden történik azokban a fénysebességgel rohanó percekben. Barátságok, párkapcsolatok hullanak szét, régi dolgok és értékek vesznek el bennünk, régi dolgokban csalódunk és válunk rideggé általuk.
Ezzel szemben viszont új arcokat ismerünk meg, új okok miatt sírunk és nevetünk. Új dolgok törnek össze minket, új dolgok emelnek fel. Valljuk be, ez így van rendjén, ennek mind így kell történnie.

Nem mondom, hogy nem bántam meg döntéseket. Nem mondom, hogy nem nyomja a lelkiismeretem az elvesztett barátságok sora. Nem mondom, hogy minden negatív élményemből tanulságot tudtam levonni. Sajnálom, hogy nem tudtam szeretni és megbecsülni azt, akit kellett volna, és akkor amikor kellett volna. Sajnálom, hogy beleszerettem a törődésbe, de nem a törődő személybe. Sajnálom, hogy el kellett engednem dolgokat és személyeket.

Akárhogy is, nagyon sok mindenért hálás lehetek: például azért, hogy egyetemista vagyok, hogy az egyetemen barátnőim vannak, hogy eddig túléltem a vizsgaidőszakot. Kibékültem a barátaimmal, és megint abban a társaságban forgok, amit annyira szerettem. A családom kisebb-nagyobb problémáktól függetlenül rendben van. Azzal, hogy szingli lettem, elkezdhetek fókuszálni magamra, és olyan célokra, amelyeket eddig valahogy nem akartam megvalósítani.

Rengeteg minden történt az elmúlt egy év során, s ennek nagyját magam mögött kell hagyjam ebben az évben.

what is love (anyway)?

2017.10.28. 08:48, #POONCI
(...baby don't hurt me)

Szóval, lényegében, lesz majd egy generáció, aki nem fogja automatikusan "baby don't hurt me"-vel folytatni a what is love? kérdést, de egyelőre ez a generáció nem az a generáció. Azaz a Z. Vagy faszomtudja már melyik... de persze, ez nem az a lényeg, amiről beszélni-írni-rizsázni akarok.

 

A lényeg, hogy mik az érzelmek lényegében? Legfontosabban pedig: mi is a szerelem?

A wikipédia meghatározása szerint:

Az érzelem olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott reakcióként fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza.

Én pl. személyszerint kémiai reakciónak tartom őket, de természetesen sokkal több ennél, a pszichológia/biológia jelenlegi álláspontja szerint. Nem is akarok jobban a kérdésbe belemenni. Igazából amiért felmerült bennem az a dolog, az pusztán annyi, hogy visszatekintettem bundáskenyér készítés közben az eddigi "szerelmi életemre", és nem tudnám felidézni azt, hogy én olyan hű de nagyon szerelmes lettem volna bárkibe. Még a volt páromba se, holott vele több, mint 2 évet tötöttünk együtt. Voltak crush-aim, nagyon erősek is, amikből sajnos le kellett vonjak egy-két rossz tanulságot, de mostani fejjel visszatekintve örülök, hogy ezen crush-ok nagyrésze elutasításra került, vagy el sem lett mondva. Kettő valósult meg belőlük, a második két évig tartott. Az érdekesség ebben, hogy ez a párkapcsolat remekül működött (jk) ameddig működött, de mikor már benne voltam, rájöttem, hogy abszolút nem vagyok szerelmes. Nagyon szerettem a páromat természetesen, tiszteltem és becsültem, de nem éreztem azt a nagy fellángolást, amiről beszélnek/könyveket írnak/filmet készítenek.

 

Ez van minden alkalommal... a harmadik olyan esetbe csöppenek most bele, hogy azt hiszem, kedvelek valakit, erre mikor közli velem, hogy Ő kedvel engem akkor kialakul bennem ez a "menjagecibe" érzés. Megijedek, visszatáncolok, nevezzük ezt akárhogy, de amikor a fejemhez vágják ezt a megállapítást, ki tudnék menekülni a világból, és elmúlik bennem az a kevéske vonzalom is, ami egészen ezidáig volt. Hogy miért van ez? Bár tudnám. Lehet, hogy csak az ismeretlentől való félelem, lehet hogy csak a kötöttségektől való írtózás.

Azt biztosan tudom, hogy rettentően megvisel, amikor energiát kell beleöljek egy új emberi kapcsolat kialakításába, legyen az akármilyen is. A "szerelmi" vonzatú kapcsolatok pláne ilyenek. Amennyire motiválnak és felemelnek, annyira tudnak lehozni az életemről és kimeríteni.

Hogy mit akartam ezen sorokból kihozni? Semmit. Megpróbáltam volna megértetni magammal, hogy mi a szerelem, és ha én miért nem érzem, de nem megy, szóval hagyom is a kérdést.

Ámen.

 

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

Olvasód leszek! Nyerj 100 Kreditet! Gyere ha szeretsz Olvasni.    *****    Farmasi - Antiallergén szépségápolás, babaápolás, háztartási szerek, bio kozmetikumok    *****    Mit gondolsz a Valentin napról? Ünnepled? Felháborodsz? Ajándékozol? Posztoltál már róla? Mutasd meg!    *****    Versenyeznél? Építenél új portált? Milyen témában? Milyen nyeremény motiválna? A TE ötleteidre is kíváncsiak vagyunk!    *****    A karma megnyilvánulásai    *****    MARGOT ROBBIE HUNGARY! MARGOT ROBBIE AUSZTRÁL OSCAR JELÖLT SZÍNÉSZNÕ MAGYAR RAJONGÓI HONLAPJA! MARGOT ROBBIE HUNGARY!    *****    Lovak szerelmeseinket itt a helye! Tartozz te is közénk! KATT!KATT!KATT!MEGÉRI!KATT!KATT!KATT!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,ajándék 3 év elõrejelzés,ingyenes konzultáció,ahol megbeszéljük a kérdéseid Katt!    *****    Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés + biotérkép, 3000 Ft.Az ajándék,teljesen ingyenes konzultáció,rendeld meg KATT!    *****    Aktív videojáték honlap! Ingyen G-portál kreditek csak a készlet erejéig! Ne maradj ki te se belõle! Kattints ide! <3    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Új letölthetõ olvasmányok:28 nap varázslatban A fénytest A kulcs A titok A tizedik felismerés A lélek anatómiája A csend    *****    Még nagyon az év elején járunk, most rendelj születési horoszkópot az ajándék 3 év elõrejelzés és ingyenes konzultáció!!    *****    Pánikenyhítõ poszt a Histórián. Superuser jelen. És TE merre jársz? Kattints!    *****    SIMONA | az Isten áldjon, Esperanza! Lolájának fõszereplésével | SIMONA | a jelenleg futó legsikeresebb argentin sorozat    *****    Marculábi cica tíz éves lett! Ünnepeljétek meg a születésnapját a Mesetárban Marculábis ujjbábokkal! Boldog szülinapot!    *****    ***Munkalehetõség! Magyarországról, Szlovákiából, Csehországból keresünk, MLM vezetõket és tanácsadókat! ***    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA! A tanulásod nálam az ASZTRO-suliban teljesen INGYENES! Fordulj hozzám bizalommal!    *****    Aktív Videojáték honlap!! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Legyél te is Farmasi tanácsadó! Antiallergén, természetes kozmetikumok, tisztítószerek. Keress vele pénzt otthonról!